Elemzők szerint 2032-ben jöhet az euró, a kormány 2030-ra teljesítené a feltételeket

Az Eurasia Group csütörtökön bemutatott elemzése szerint Magyarország 2032-ben vezetheti be az eurót. Ehhez 2030-ig be kell lépni az ERM II árfolyam-mechanizmusba, ahol a csatlakozás előtt legalább két évet kell tölteni. Az elemzők szerint az ERM II-tagság politikai sikert jelentene Magyar Péter miniszterelnöknek, a csatlakozás pedig rögzítené Magyarország helyzetét az EU-n belül.

Kurali Zoltán, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke a Reutersnek azt mondta: ha a kormány 2030-ig teljesíti a feltételeket, az ország legkésőbb 2029 elején beléphet az ERM II-be, az euró pedig legkorábban 2032. január 1-jén válthatja a forintot. Az Equilor elemzői legkorábban 2033-ra teszik az euró bevezetését.

A kormány hivatalos csatlakozási dátumot nem jelentett be. Magyar Péter júniusban azt mondta, a 2030 körüli cél a kritériumok teljesítésére vonatkozik, a belépéshez ezt követően további idő és politikai döntés kell.

Tények

Az Eurasia Group szerint Magyarország 2032-ben csatlakozhat az euróövezethez, ha 2030-ig belép az ERM II-be; az ERM II-ben legalább két évet kell tölteni. (index.hu)
Az Eurasia Group 2026-ra a GDP 7,7–7,8 százalékára becsüli az államháztartási hiányt; az államadósság a 2026 közepi 75,6 százalékról év végére 77 százalék közelébe emelkedhet. (index.hu)
A Fitch Ratings 2026-ra 7,3 százalékos, 2027-re 5,8 százalékos hiánnyal számol. (index.hu)
A Portfolio szerint Kármán András pénzügyminiszter közölte: beavatkozás nélkül a 2026-os hiány 8,3 százalék lett volna, a kormány 7,5 százalékra csökkentené; az előző kormány költségvetése 3,7 százalékkal számolt. (portfolio.hu)
A 2026-os uniós konvergenciajelentés szerint Magyarország a négy kritérium egyikét sem teljesítette: az infláció 12 havi átlaga 3,3 százalék, a hiány a GDP 4,7 százaléka (határ: 3 százalék), a hosszú lejáratú állampapírhozam 6,7 százalék (referenciaérték: 5,1 százalék). (index.hu)
A KSH szerint az infláció szeptemberben 1,6 százalék volt éves alapon. (index.hu)
Varga Mihály MNB-elnök szerint az átváltási költségek megszűnése évente mintegy 130 milliárd forint megtakarítást hozhat. (index.hu)
Magyar Péter szerint a csatlakozás hazai támogatottsága 70–75 százalék körüli, ez a legmagasabb az euróövezeten kívüli tagállamok között. (atv.hu)
A Pénzcentrum szerint a magyar árszínvonal az euróövezeti átlag mintegy 70, a bérszint mintegy 60 százaléka. (penzcentrum.hu)

A kormányoldal szerint

Kármán András pénzügyminiszter júniusban azt írta: „Magyarország elkötelezett az euró bevezetése mellett, és ehhez vállalta, hogy 2030-ig teljesíti a maastrichti kritériumokat”. A Portfolio beszámolója szerint a kormány a hiányt a túlárazott állami szerződések felbontásával és a kiadások észszerűsítésével csökkentené, nem a lakosságot érintő megszorításokkal.

Magyar Péter június 26-án, Kiriákosz Pierakákisz Eurogroup-elnökkel tartott megbeszélése után azt mondta, a legnehezebb feltétel az államadósság csökkentése. Szerinte az olcsóbb finanszírozás évente 100 milliárdos megtakarítást hozhat a költségvetésnek. Arra a kérdésre, hogy szükség lesz-e megszorításokra, nemmel felelt, szerinte uniós forrásokra van szükség.

A miniszterelnök társadalmi egyeztetést ígért a csatlakozásról. A Növekedés.hu összefoglalója szerint a Tisza úgy érvel, hogy a forint gyengülése csökkenti a megtakarításokat és növeli az importált inflációt, a csatlakozási program pedig már a belépés előtt javítaná a befektetői bizalmat.

Az ellenzék szerint

Orbán Viktor, a Fidesz elnöke szeptember 13-án a Hír TV Bayer Show című műsorában azt mondta: „Az euró bevezetése egy fedősztori. Egy kódnyelv. Az a megszorításokat jelenti”. Szerinte az euró 2030-ig nem vezethető be, és az euróterv a Tisza-kormány „legnagyobb átverése”.

Orbán júliusban, a Bálványosi Nyári Szabadegyetemen az ATV beszámolója szerint azt mondta, az euró „a megszorítás kódja”, amelyet spekulánsok, bankok és pénzügyi szereplők támogatnak. Az euróügyet összekapcsolta az uniós forrásokkal, és azt állította, hogy Brüsszel segít a Tiszának hatalmon maradni.

A Növekedés.hu összefoglalója szerint a Fidesz a forintot a gazdasági szuverenitás egyik utolsó eszközének tartja. Érvelésük szerint az önálló árfolyam- és kamatpolitika gyorsabb válságkezelést tesz lehetővé, az euróövezeti tagság inkább a fejlett országoknak kedvez, a maastrichti feltételek pedig korlátoznák a hitelből finanszírozott növekedést.

Mit jelent ez?

Az euró bevezetéséhez négy feltételt kell teljesíteni: alacsony inflációt, 3 százalék alatti költségvetési hiányt és fenntartható adósságot, a referenciaérték közelében lévő hosszú távú kamatokat, valamint legalább kétéves árfolyam-stabilitást az ERM II-ben. Az Equilor szerint az inflációs kritérium 2026-ban teljesülhet, a fő akadály az államháztartás.

Varga Mihály jegybankelnök október 10-én azt mondta, „az euró nem csodaszer”, a gyors helyett sikeres csatlakozás a cél. Előnyként az átváltási költségek megszűnését, az alacsonyabb kamatokat és a kiszámíthatóbb árfolyamot, kockázatként az önálló monetáris politika elvesztését és azt említette, hogy a közös kamatpolitika nem mindig illik a hazai helyzethez. Elemzők szerint az olcsóbb hitel túlhitelezéshez vezethet, és több országban gyorsult az infláció a csatlakozás után.

Az Eurasia Group szerint a kormány a hiányt a nagyvállalatok további megadóztatásával kezelheti, és ezt az euróbevezetés átmeneti áldozataként mutathatja be. A Pénzcentrum által idézett felmérés szerint a lakosság az áremelkedéstől és a megtakarítások értékvesztésétől tart a leginkább.